velkóma

B: Te nem parancsolsz nekem. Én parancsolok magamnak. Én az enyém vagyok.

A: Mama, nekem gyosan halad a lábam!

A: Mama, akarok már felnőtt lenni, hogy kibújjon a kisbaba a hasamból!

A: Papa, akarok már autót vezetni!

Judit közlése:

A: Mondd, hogy Mama...
B: Mama, nézhetek rajzfilmet?
A: Hányat néztél?
B: Tizet!
A: Jó, annyit nézhetsz...
***
B: Gyertek be tálalva van a csokitorta!
***
B: Énn az otthonomban maradok.
A: OK.
B: És mikor megyünk a nagymamához?
A: Délután megyünk a nagymamához.
***
A: Ne szívd az orrod, mert beteg leszel!
B: Nem én szívom, egy buta ember.
A: Akkor jó.

(Építkeznek közben.)

A: Barnabás játszunk vagy... nem játszunk?.
B: (csönd)
A: Barnabás játszunk vagy... nem játszunk?
B: (csönd)
A: Barnabás játszunk vagy... zongorázunk?
B: (csönd)
A: (zongorázik)

B Juditnak:
Majd egyszer eljöttök és elhozzátok a Szilajt és a mama vagy a papa kedves lesz és akkor ott is megnézhetjük ebéd után.

B: Jó hellowint azt mondja a kislány a Spongya Bobnak, és akkor nevetnek a gyerekek, és akkor azt mondja jól van, felejtsük el. és akkor azt mondja köszönjük szépen, de nem...

A: Akkor én királynő vagyok. És akkor a spongyabob azt mondja, ezt nem értem...

A: Én kón vagyok, vagy klónok, amiben a sztárbórz van.

B: összeállnak az alkatrészei. így születik az ember... először a szíve.
ilyen kicsi voltam (mutatja két összeérintett ujja között). és voltam semmi. az olyan, mint a sírban. egy kavics. egy törött kavics.